Húsvéthétfő, a „vízbevető“ nap hagyományai - húsvéthétfői locsolkodás,locsolkodás egykori,lányokat erőszakkal,szagos vízzel,locsolóversike újabb,lányos házakat,tojáshéjat annak,lány átöltözött,fiatal menyecskéket,locsolással egyenértékű,erre szolgáló,korbácsot készíthették,szál vessző,hüvelykujj körmével,kettéhasított vessző,fonáshoz megfelelő, - koszegimarika Blogja

Továbbiak »

Belépés

			koszegimarika.blog.xfree.hu
"Az ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti."--- "Nem az a fontos, a ...			Kőszegi Marika 1955.09.22 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Húsvéthétfő, a „vízbevető“ nap hagyományai

2022-04-18 16:31:12, hétfő


	Húsvéthétfő, a ,,vízbevető“ nap hagyományai A húsvéthétfői locsolkodás szokásának alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, utalva a locsolkodás egykori módjára, amikor a lányokat erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták és vödörszám zúdították rájuk a vizet. A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt, csak a két világháború között terjedt el fokozatosan. Az Ipoly vidékén már előző este járták a legények a lányos házakat, ,,tojáshajtás“ céljából, melynek során házanként 8-10 tojást szedtek össze, majd ahol szalonnát is kaptak mellé, ott rántottát sütöttek és megették. A tojáshéjat annak a lánynak a háza elé szórták, akire valamiért haragudtak. Ezután indultak el locsolni. Turán is vödör vízzel öntözte a legény a szeretőjét, majd amikor a lány átöltözött, szagos vízzel is meglocsolta. A legények, suhancok lányos házakhoz mentek locsolni, de a fiatal menyecskéket is meglocsolták. A locsolással egyenértékű vesszőzés is szokásban volt egyes helyeken húsvétkor. Fejér megyében az erre szolgáló, fűzfavesszőből négyszögűre font korbácsot sibának nevezték. A korbácsot készíthették 4, 6, 8, vagy 9 szálból. Korbácsfonás előtt egy szál vessző vastagabb végét késsel bevágták, majd a hüvelykujj körmével végighasították. Hogy hajlékonyabb legyen, a kés élével kikaparták a kettéhasított vessző belsejét. Miután kiválogatták a fonáshoz megfelelő vesszőket, a felső, vékony végeiket összeillesztették, az alsó, vastagabbakat pedig egyenlő hosszúságúra vágták, majd a korábban kettéhasított vesszővel betekerték. Egy gyerek vagy egy másik felnőtt megfogta a készülő korbács vastagabbik végét, majd a korbács készítője összefonta a vesszőket. Amikor elkészült, csomót kötöttek a korbács végére. A kisfiúk számára édesapjuk vagy nagyapjuk fonta a korbácsot. A legények húsvéthétfőn ezzel csapkodták meg a leányokat, közben ezt mondogatva: ,,Keléses ne légy, bolhásos ne légy, esztendőre frissebb légy!“ A lányok a sibára szalagot kötöttek, borral vagy piros tojással kínálták a legényeket. A Felföldön és a szlovák-magyar lakta területeken ismert szokás volt a suprikálás, amikor a lányok korbácsolják meg a húsvéti locsolást végző legényeket. A locsolókat a lányos házaknál sonkával, kocsonyával, kolbásszal, kaláccsal, borral, süteménnyel kínálták, megvendégeléssel jutalmazták. Mind a locsolás, mind pedig a vesszőzés jutalma az étellel-itallal kínáláson felül a piros vagy hímes tojás volt. A tojás ősi termékenységszimbólum, a keresztény egyházi szimbolikában pedig a feltámadás jelképe és a 12. század óta szentelmény. A húsvéti tojások festésére a kémiai festékek elterjedése előtt természetes anyagokat használtak. Leggyakrabban hagymalével festettek, de nyerhettek sárga színt a vadalmafa héjából, a bürökből zöldet, a lencse levéből kéket. A zempléni falvakban zöld vetést és a hagyma héját használták a színezésre. A tojásdíszítés, tojáshímzés módja a viaszolás és a karcolás. Az írószerszám üveg, bádog- vagy cserépedény volt, amihez tollcsévét erősítettek. Ebből engedték a meleg, folyékony viaszt a tojásra. A tojás festése során a viasszal megrajzolt mintákat a festék nem fogta meg. Végül a viaszt letörölték, majd zsíros ruhával, szalonnahéjjal átdörgölték a tojást, hogy fényes legyen. A díszítés másik módja a karcolás volt. Ilyenkor a megfestett tojásra karcolták a díszítményt. A díszítőmotívumok lehettek kerámia- és hímzésminta utánzatai, geometrikus díszek, de életképek, feliratok is. Ismert volt a savval való tojásírás is, amit a barokk kor fejleményének tartanak. Voltak egyszerűbb díszítési módok, például a festett tojásra nedvesen levelet tapasztottak, és a levél erezete adta a mintát. Ügyes kovácsmesterek patkolt tojást is készítettek lágy fémdíszekkel. A húsvéti tojások a gyerekek kezében játékszerré lettek. Ilyen tojásjáték a kókányozás, ticselés, türkölés, csokkantás, cucázás néven emlegetett játék. A két szemben álló játékos összekoccantotta a tojásokat, s akié sértetlen maradt, elnyerte a másiktól a törött tojást. A játék más változatában pénzzel igyekeztek betörni a tojást. Akinek sikerült, azé lett, akinek nem, elveszítette a tojást is, a pénzét is. Az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete újabb keletű hagyomány, feltehetően német nyelvterületről terjedt el a városi polgárság, majd a falusi lakosság körében. A szapora nyúl - a tojás mellett - ugyancsak a termékenységet szimbolizálja. Húsvétvasárnap és -hétfőn már ismét lehetett táncolni, bálokat rendezni. A húsvéti báloknak is megvolt a helyileg kialakult szokásrendjük. Ajakon a bál költségeit a legények állták, a lányok a húsvéti bálba fehér ruhában, hajadonfőtt mentek. Beregdarócon a legények mentek a lányért, aki szépen felöltözött, kosarába süteményt és bort tett, kivarrott kendővel letakarta. Elöl mentek a fiatalok, utánuk az anya a kosárral. A legények locsolását a lányok húsvéthétfő délutánján hímes tojással viszonozták. Hagyomány volt, hogy kedden a lányok locsolták a legényeket. Húsvét hétfőjén és húsvét vasárnapját követő vasárnap, azaz fehérvasárnap volt szokásban a komatál küldése. Ez a szokás komálás, mátkálás néven is ismert. Az Ipoly mentén a leányok ilyenkor azoknak a legényeknek küldtek tojást, akik farsangkor táncba vitték őket. Az ajándékot személyesen vagy küldött által juttatták el a kiszemeltnek. A Dunántúlon az ajándékot ünnepélyes formában, vers, mondóka vagy dal kíséretében adták át

0 komment , kategória: Húsvéti locsoló versek

Címkék: összekoccantotta, megvendégeléssel, díszítőmotívumok, végighasították, nyelvterületről, kovácsmesterek, locsolóversike, húsvétvasárnap, szalonnahéjjal, fűzfavesszőből, termékenységet, kettéhasított, szimbolizálja, szokásrendjük, vastagabbakat, fehérvasárnap, tojásdíszítés, leggyakrabban, szimbolikában, fejleményének, korbácsolják, tapasztottak, menyecskéket, elveszítette, fémdíszekkel, meglocsolták, változatában, kiszemeltnek, beregdarócon, kiválogatták, húsvéthétfői, készíthették, korbácsfonás, hosszúságúra, hajlékonyabb, húsvéthétfőn, húsvéthétfői locsolkodás, locsolkodás egykori, lányokat erőszakkal, szagos vízzel, locsolóversike újabb, lányos házakat, tojáshéjat annak, lány átöltözött, fiatal menyecskéket, locsolással egyenértékű, erre szolgáló, korbácsot készíthették, szál vessző, hüvelykujj körmével, kettéhasított vessző, fonáshoz megfelelő,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]